3. nap – A kedvenc sorozatom

Mostanában minden sorozatként jelenik meg. Ennek van pozitív és negatív oldala is. A történet így jobban ki tud bontakozni, viszont sokan emiatt húzzák, mint a rétestésztát, és azt nem szeretem. Nem beszélve arról, mennyit kell várni egy-egy folytatásra, mert bizony mindenhez idő kell, az íráshoz is és a fordításhoz is. Ez érthető, de amikor majd megveszik az ember egy-egy folytatásért, akkor nehezen tolerálja. Egy időben nem kezdtem bele olyan sorozatba, aminek nem volt meg minden része. De persze egy idő után feladtam. Egy könyvmoly nem egy aszkéta hajlam.
Így aztán rengeteg sorozatot olvastam, ennek ellenére, vagy éppen ezért talán ez a legnehezebb kérdés mind közül. Főként mivel tudom, hogy a holnapi kérdés alapján ebből a sorozatból kell kiválasztanom a kedvenc részemet. Kedvenc részem utoljára még a Twilight sorozatban volt. A 2. részt szerettem a legjobban, a depiset. Tudom, tudom, nem vagyok normális, de én nagy újrakezdő vagyok, és ebben éppen ez tetszett (volna, ha a végén Bella vissza nem táncolt volna). De most nem a Twilightról akarok írni, mert nem ő a kedvenc. 

Az abszolút kedvenc:

Kelley Armstrong - Sötét erő trilógia

Ez a sorozat annak idején totál letaglózott. Bolondultam érte. Sőt, most, hogy újra olvastam a fülszövegeket, rájöttem újra el akarom olvasni. Misztikus, izgalmas, gyönyörű, sötét, romantikus... Szóval minden benne van, ami egy jó kis történethez kell.
Chloé szerethető hősnő, Derek pedig hús-vér "pasi". A karakterek valódi jellemek, hibáznak, szeretnek, gyűlölnek. Áááá, egy szóval tökéletes! Vagy ezt már mondtam? Amikor véget ért úgy éreztem végem, mert még többet akartam belőle. Aztán fájdalomcsillapítóként elolvastam C. C. Hunter Shadow Falls sorozatát (az 1. része nemrég jelent meg magyarul), aminek a témája nagyon hasonló. Persze nem adta vissza teljesen az élményt, ennek ellenére szerettem. Kicsit tompította a sóvárgásomat a sorozat iránt.

Az első rész fülszövegét megosztom veletek, bár nem mai regény, így biztosan sokan olvastátok már.

Chloé Saunders nem akar mást az élettől, mint bármelyik tinédzser: esélyt arra, hogy befejezhesse az iskolát, barátokat találjon, és talán egy fiút is magának. Amikor azonban elkezd szellemeket látni, megérti, hogy élete soha nem lesz olyan, mint a többieké. A figyelmét követelő szellemektől körülvéve Chloé végül összeomlik, és kisebb elmezavarral küzdő gyerekek számára fenntartott otthonba kerül. A Lyle Ház először normálisnak tűnik, de ahogy Chloé sorra megismeri a többi ápoltat – a sármos Simont és gyanús, soha nem mosolygó bátyját, Dereket, a visszataszító Torit és Rae-t, aki túlságosan is szereti a tüzet – rájön, hogy valami különös, baljós dolog köti össze őket, amit nem lehet a szokásos „problémás a gyerek” viselkedéssel magyarázni. Ahogy együtt nemsokára azt is felfedezik, hogy a Lyle Ház sem egy a szokásos otthonok közül… Készülj fel!