2015. január 8. | By: KE Katica

Rick Yancey - Az ötödik hullám

Elképesztően zseniális! Nincs rá jobb jelző. Még mindig a hatása alatt vagyok. Nem viccelek, a szívem zakatol, az agyam folyamatosan jár, miközben sóvárogva várom a következő részt.




Rick Yancey - Az ötödik hullám


Hogy a végsőkig kitarts, olyan célt kell választanod, amelyért az életedet is feláldoznád. 
Az első hullám nyomán sötétség támadt. 
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek. 
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!

Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie-kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezek után következik a listán. 
Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani. 
Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. „Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz” – ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, és egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot?


A könyv egy Stephen Hawking idézettel kezdődik: 


"Ha valaha is meglátogatnak bennünket a földönkívüliek, azt hiszem, az jobbára hasonló következményekkel fog járni, mint Kolombusz Kristóf partra szállása Amerikában, aminek nem lett jó vége az amerikai őslakosok szemszögéből."

Ez előre is vetíti a könyv témáját és hangulatát. Az elején Cassie elmeséli, mi is történt, hogyan jöttek el a földre a földönkívüliek, mit érzékeltek ebből az emberek. Összehasonlítja ezt Hollywood elképzeléseivel, a filmekkel, amiket emberi elmék szültek. Éles a kontraszt. Annyira hihető, amit elmesél, hogy az ember szinte érzi a bőrén a bizonytalanságot, a kutató szemeket, amik az űrhajóból tapadnak rá. Az idegenek nem tárgyalni jöttek, nem akarnak szövetkezni, sem átadni az igen fejlett technológiájukat. Valami mást akarnak, ami tíz feszültséggel teli napon át nem derül ki, de aztán... Jön az első hullám... A Villanyoltás. Ezt ismerhetjük már Ilsa J. Bick - Hamvak című könyvéből, vagy a Revolution sorozatból, az EMI, vagyis elektromágneses impulzus. Innentől nem működik az elektronika, az autók, a repülők, a mobilok, semmi, amihez annyira hozzászoktunk már, és ami nélkül el sem tudjuk képzelni az életünket. Ez még nem követelt sok áldozatot, "csupán" félmilliónyit és elég volt hozzá egy másodperc. Viszont előrevetítette az idegenek szándékát. De aztán jött a második hullám, a Vízözön. Elég egy becsapódást előidézni a föld egyik törésponjába, és máris megsemmisülnek a tengerpart mentén lévő városok. Ez kiirtotta a föld népességének egynegyedét egyetlen nap alatt. A harmadik hullám már tovább pusztított, tizenkét hétig. A Pestis. Vagyis egy ahhoz hasonló vírus, amit a madarak terjesztettek, és a megmaradtak körülbelül 97%-át elpusztította. Köztük Cassie édesanyját is. A Negyedikben pedig megérkeztek a Némítók...


Az emberek tehetetlenek voltak, mivel senki nem tudott semmit az idegenekről, mindenkinek megvolt a maga teóriája arról, mit lehet vagy mit kell tenni. Az első három hullámot túlélte Cassie apja és öccse is. Így együtt menekültek egy táborba és várták a segítséget. Ám a segítség igen furcsa formában érkezett meg hozzájuk, minek kapcsán Cassie magára maradt. Az apját megölték, az öccsét pedig elvitték egy másik menekülttáborba. 

Cassie nem egy szuperhős, csak egy tizenhat éves lány, akit egyetlen dolog tart életben, hogy megkeresse az öccsét, akinek megígérte, hogy érte megy. A Némítók miatt néha azt hiszi, ő az egyetlen ember a földön, amíg bajba nem kerül és nem találkozik Evannel, aki miatt átgondolja az egyetlen szabályt, amit keserves leckék árán tanult meg: Ne bízz senkiben! 

Mivel az ötödik hullám már elkezdődött...

Elképesztően realisztikus ez a történet, Rick Yancey nagyon jól ír! Nincsenek a történetben felesleges szálak. Egyszerre ismerjük meg Cassie Azok előtti és utáni életét. A történetbe egy idő után két másik szál is bekapcsolódik, az egyik Zombié, ami annyira brutális és megterhelő lelkileg, hogy néha le kellett tennem egy kicsit a könyvet. Ami szinte lehetetlen volt, mert hajtott a kíváncsiság, és mert mindenkit imádtam Zombi körül. Újabb hatalmas piros pont az írónak ezért a zseniális húzásért. A könyv egyharmadánál azt hittem, értem mi folyik ott. Aztán jött pár oldal, amivel mindent borított, majd egy szál, aminél összetörte a szívem... és ha lehet még jobban összezavart! Ez a pasi határozottan tud írni, a fordító, Havadi Krisztina pedig fordítani. Nagyon jól átadta a könyv hangulatát, ami - valljuk be, sajnos más kiadók könyveinél néhány fordítónak nem igazán sikerült mostanában. 

A vége, hát az is valami hatalmas... Reményt kelt, de baljós érzéssel vegyítve. Hiszen mindenki tudja, hogy ennek nem lehet jó vége, még ha jelenleg van is ok az örömre, akkor sem...

Remélem hamarosan kijön itthon is a második rész, Rick Yancey pedig csipkedi magát a harmadik résszel. 2016-ra jegyezték elő a könyvből készült filmet, aminek már megvolt a castingja, nem igazán vagyok benne biztos, hogy látni akarom, mert nem valami meggyőző a szereposztás. De majd meglátjuk. Mindenesetre ez a könyv is elnyerte nálam az abszolút kedvenc kategóriát! Jár neki a hat csillag.





Több interjú is készült az íróval, az egyiket hamarosan elhozom nektek.







0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése