2016. szeptember 20. | By: KE Katica

Személyes Vallomás Tag



Nyílt titok, mennyire szeretem a tageket, különösen azokat, amik változatos kérdésekkel vannak teli. Éppen ezért örültem, amikor a gépemen rábukkantam erre a kérdéssorra. Sajnos, már nem tudom pontosan, melyik blogról származik, és a nevében sem vagyok biztos, de egy biztos, nekem nagy bátorságot adott, hogy egy kicsit megnyíljak előttetek, és ne csak az olvasási szokásaimról, hanem a személyes életemről is megosszak veletek ezt-azt. Remélem, nektek is tetszeni fog majd!

1. Van kedvenc sorozatod?


Mennyi időtök van? Ugyanis mostanában eléggé rákattantam a sorozatokra. A kedvencek kedvence kategória győztesei: Trónok harca, The Walking Dead, The 100 és az Agymenők. De nagyon szeretem még a House of Cardsot, az Outlandert, a Fear the Walking Deadet és a Kemény motorosokat is. A sort még hosszan folytathatnám, de nem teszem, mert a végén még teljesen beleveszek. 

2. Sorolj fel 3 helyet ahová el akarsz jutni!

Csak hármat? Oké, akkor legyen három. Az egyik Kanada, az olyan sorozatoknak köszönhetően, mint a Váratlan utazás és az Anne Zöldoromban. Aztán szeretnék egyszer eljutni Izráelbe is, ez régi vágyam, és remélem, egyszer végre rá tudom venni a férjemet is, de ha nem, akkor barátokkal megyek. A harmadik pedig legyen Japán, mert a cseresznyevirágzást egyszer látnom kell élőben is!

3. Melyik a legtávolabbi hely ahol jártál?


Tenerife! Az ismerőseim valószínűleg már unják, amikor Teneriféről ömlengek, de tényleg csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Egyszerűen elképesztően szép! 

4. Sportolsz, sportoltál valamit?

Te jó ég, nem, nem és nem. Ön- és közveszélyes vagyok, ha sportolok. Sok mindennel próbálkoztam már, de jobb nekem is és a világnak is, ha nem próbálkozom többet. Persze azért próbálom formában tartani magam, de ezt csak és kizárólag az otthonom biztonságos falai között teszem. 

5. Játszol valamilyen hangszeren?


Igen, bár már nem olyan aktívan, mint néhány évvel ezelőtt. Annak idején konzervatóriumba készültem. Ennek köszönhetően tudok zongorázni, oboázni (nem röhög, komolyan), és egy kicsit gitározni is. Ezek közül talán a zongora megy a legjobban... 

6. Kedvenc virágod?

A tulipán, azok közül is a sárga! Minden tavasszal tervezem, hogy elmegyek Hollandiába és megnézem a nagy tulipánmezőket, de egyelőre ez még várat magára. 

7. Kedvenc szerencseszámod?


Nincs ilyen. Habár gyerekkoromban, ha olyan helyen voltam, ahová nem vihettem játékot, azt játszottam, hogy a számok emberek. A 8-as például nagyhasú, nagyhangú kedves bácsi, a 2-es meg cuki, vagány kissrác, a 6-os volt a nagy macsó stb. Kicsit talán bolond dolog, de még mindig felvidulok, ha arra gondolok, milyen kalandokba keveredtek a képzeletemben.

8. Szoknya vagy nadrág?

Ó, tiniként egyértelműen a szoknyát mondtam volna, mivel még télen is miniben feszítettem. Mára már többre értékelek egy kényelmes farmert, vagy egy puha, vékony vasalt nadrágot. 

9. Kedvenc parfüm?


Nincs kedvencem, az amit most használok az elmegy kategóriába tartozik, de határozottan nem a kedvencem. Mindenesetre már évek óta használom, de ennyi. Pár éve megtaláltam az ILLATOT, igen, csupa nagy betűkkel, de az túl drága ahhoz, hogy napi szinten használjam.

10. Van kedvenc márkád?

Nem vagyok olyan, aki ragaszkodna egy bizonyos márkához. Szóval röviden, nincs. 

11. Magassarkú vagy lapos?


Hát, a magassarkúban járást is a sport kategóriába sorolnám... Ugyanis, ha egy labdával a kezemben ön- és közveszélyes vagyok, akkor ezt szorozzátok meg tízzel, és megkapjátok, mennyire béna vagyok magassarkúban. Soha nem tudtam benne járni. Lehet, hogy ez a magasságomhoz képest túl pici és keskeny lábamnak köszönhetem, vagy csak szeretném erre fogni, mindenesetre tény, hogy általában minden cipőben harangozik a lábam, és ez már önmagában is veszélyes dolog, nem tetézem magas sarkakkal is.

12. Szoktál inni energiaitalt?


Nem, soha. Anno, mikor az első hivatalos tanítással töltött évemet tapostam, rendszeresen éltem vele, de azóta még a hideg is kiráz, ha csak rá gondolok. (Bár lehet, hogy csak azért ittam, mert az iskola igazgatóját kiverte a víz, ha meglátta a kezemben a tanáriban, én meg túlságosan is élveztem, hogy a gutaütés kerülgette. Hiába, akkor még nem voltam elég felnőtt ahhoz, hogy ne lázadjak!)

13. Van tetoválásod?

Nincs, de nagyon szeretnék egyet. Sajnos még nem találtam meg azt a diszkrét, de vagány mintát, ami tetszene, de amint meglesz, megyek és megcsináltatom.

14. Kedvenc napod az évben?

Nincs ilyen.

15. Mi volt a jeled az oviban?



Én katicára emlékszem, de ez a családban vita tárgya. 

16. Kávézol?


Igen, de már csak lebutított verzióban, mivel azt a mennyiséget nem bírta a szervezetem, amit a koffeinesből nap mint nap legurítottam. Szóval maradt az instant verzió. Nem a legjobb, de legalább a rituálé megmaradt.

17. Tél vagy nyár?

Határozottan nyár! Ha lehetne, olyan lennék, mint egy vándormadár, mindig oda mennék, ahol épp jó idő van.

18. Volt már halálközeli élményed?


Volt, az egyik publikus, azt megosztom veletek, bár ez nem fedi szó szerint a halálközeli élmény fogalmát, de azért jó sztori. Ötödikes voltam, amikor elmentünk a Rám-szakadékhoz, ami nekünk, alföldi tájhoz szokott gyerekeknek igazi élmény volt, egészen addig, míg az egyik tanárunk ki nem találta, hogy a kijelölt útvonal csak a lúzereknek való, menjünk jelöletlen úton. Persze mindezt ősszel képzelte egy hatalmas nagy esőzés után. Az osztály fele elveszett, mert nem tudta tartani a tempót a tanárok gyöngyével, a másik fele pedig leszánkázott egy-egy domboldalon. Ez utóbbiak sorát gyarapítottam én is. Szerencsére nagy bajom nem esett, mert meg tudtam kapaszkodni egy fa törzsébe, ami hihetetlen volt, mivel irtó nagy sebességgel csúsztam lefelé. Akkor úgy éreztem, mintha lelassult volna az idő, rengeteg dolog futott át az agyamon, és többek között arra gondoltam, innen nem jutok ki élve... A hab a tortán, hogy aztán újra leszakadt az ég, és bőrig ázva tettük meg az utat vissza a buszhoz, miközben estünk-keltünk a sárban és a csúszós avaron.

19. Hány gyereket szeretnél?

Ó, régebben az volt az álmom, hogy öt gyerekem legyen. Mi ketten voltunk testvérek, és mindig szerettem volna legalább még egy testvért. Viszont, most, így harmincon felül, az első babáért harcolva, örülök, ha egy is lesz. Bár az álmom még mindig minimum három. (Hiába, optimista típus vagyok!) A férjem kapcsán egyébként van már két (mostoha)lányom, akikkel nagyon jó a kapcsolatom, szóval azért nem maradtam ki eddig sem semmi jóból.

20. Gondolkoztál már rajta mi legyen a nevük?


Ó, igen! Nem is olyan rég írtam egy listát, amin összeírtam a kedvenc fiú- és lányneveimet. Egyelőre még túl sok név van rajta ahhoz, hogy megosszam bárkivel is, már a férjemen kívül, de a kérdésre válaszolva, igen, sokat gondolkodtam már azon, mi legyen a nevük.

Így a végére érve szeretném átadni a stafétabotot 
Vickynek, a Three Points of View és 
Annie-nek, az Annie mindenes blogja bloggerinájának.
Tudom, hogy személyesebb, mint a legtöbb tag, 
de azért remélem, bevállaljátok!



1 megjegyzés:

Annie írta...

itt is nagyon szépen köszönöm a jelölést, hamarosan ki is töltöm. :)

Megjegyzés küldése