Nem szeretem a felkapott könyveket, szerintem ez kiderült már rólam. Kétkedve veszem a kezembe őket, és nehezen veszem rá magam, hogy elolvassam. Talán azért mert sok nagyon sztárolt könyvvel befürödtem, de lehet, hogy csak a makacsságom az oka. Utálom, ha megmondják, minek kell tetszenie nekem és minek nem. Szeretem magam eldönteni, megítélni. Ugyanakkor mindig alig várom, hogy egy-egy történet elcsábítson, a bűvkörébe vonjon. Viszont ha a fülszövege nem kecsegtet ezzel, akkor nem foglalkozom a könyvvel.
Persze kivételek mindig vannak. Mint ez a mai is.
Rengeteget hallottam róla, de azt gondoltam, ez a téma nem nekem való, ez is csak egy a sorban a sok egyforma tiniregény között. Hogy mekkorát tévedtem! Egyetlen általam olvasott könyvhöz sem hasonlított. Igen, klisékre épült, de teljesen másként.
