Georgia Cates - A fájdalom szépsége

A Szépség trilógia első része. A cím nagyon megtévesztő, egy durván erotikus könyvet vár az ember a borító és a cím alapján, de erről szó sincs. Semmi köze a durva szexhez, az érzelemmenteshez már inkább.

Georgia Cates - Szépség trilógia - A fájdalom szépsége

Jack McLachlan iparmágnás a borászat nagyágyúja, egyben Ausztrália legkapósabb agglegénye. Sikerei és vagyona miatt nem ismeretlenek számára a romantikus kapcsolatok bonyodalmai, a zűrös helyzetek elkerülése érdekében extrém szabályok szerint randevúzik. A maga egyszerűségében, kötöttségek nélkül élvezi a gyönyörű hölgyek társaságát. Kapcsolatait üzleti megállapodásként kezeli, minden egyes alkalommal ugyanolyan feltételek szerint. Nincs hosszú távú kapcsolat. Nincs valódi személyazonosság. 
Az ő játéka, az ő szabályai. Többnyire elégedett a megszokott játszmával, ám amikor Laurelyn Prescott belép az életébe, muszáj stratégiát váltania. Az új játékos ugyanis minden korábbitól különbözik. Jack világa a feje tetejére áll, amikor három hónapig tartó viszonyba bonyolódik a gyönyörű, amerikai zenésszel. Semmi sem a tervek szerint történik, és Jack egyre több és több szabályt áthág a lány kedvéért. Laurelyn nem is tudja, milyen kivételesen közel kerül ahhoz, hogy olyasmivé váljon, amelynek lehetőségét a férfi elképzelni sem merte. Miatta borul minden játékszabály. A fájdalom szépsége felnőtteknek szóló kortárs regény, a fiatalabb olvasók számára a felnőtt tartalom miatt nem ajánlott.

Laurelyn élete válságban van, a munkahelyén problémák vannak, a pasija átvágta, az anyjával nem találja a közös hangot. Így amikor a legjobb barátnője felajánlja, hogy utazzanak három hónapra Ausztráliába Addison bátyjához, kapva kap az alkalmon. Azonban semmi sem úgy alakul, ahogyan eltervezték, Addison ugyanis azonnal szerelembe esik a testvére legjobb barátjával, Zack-kel, Laurelyn pedig szexuális viszonyba keveredik egy titokzatos férfival. No, de kezdjük az elején...

Jack McLachlan ahogyan azt a fülszöveg is elárulja Ausztrália legkapósabb agglegénye. Csak a munkájának él, ám szeret szórakozni is. Időnként kiválaszt egy nőt pusztán a kinézete és a kisugárzása alapján, majd érzelemmentes szexuális kapcsolatot létesít vele a saját szabályai szerint. Az első ilyen szabály, hogy nem tudhatják egymás nevét. Épp a tizenharmadik "szerencsés" nőre vadászik, amikor megpillantja egy bárban a színpadon Laurelynt, a szép amerikai zenészlányt. Azonnal tudja, hogy ő kell neki, ezért kideríti hol lesz a lány a következő napokban, hogy találkozhassanak.

Hamarosan egy borversenyen futnak össze, ahol Jack akcióba is lép. Pár nap múlva pedig már egy közös vacsorán ülnek. Kicsit gyorsan haladnak a dolgok az elején, és ez elég zavaró volt. Ahogyan az is, ahogyan a férfi vázolja a kapcsolatuk feltételeit, körülbelül annyival érvel folyamatosan, hogy "Nagyon gazdag vagyok. A velem töltött három hónap lesz élete legszebb időszaka. Amit velem megtapasztal, többé semmi sem múlhatja felül... Valóra váltom a vágyait". Lehet ennek ellenállni? (Naná!) Hát csoda, hogy egy értelmes nő ennek hallatán nem omlik azonnal a lábai elé?
Esetünkben Laurelyn ha azonnal nem is, de hamarosan beadja a derekát, és belemegy ebbe a játékba. Három hónapon át a férfi (szexuális) partnere lesz érzelmek és személyes információk nélkül.

Az alaphelyzet kapcsán az ember egy egyszerű kis erotikus történetet várna, és bevallom körülbelül a könyv feléig nem is volt ennél több. Az eleje nem fogott meg, kicsit amatőrnek tűnt. Amikor először láthattunk bele Jack fejébe, az volt az érzésem, hogy egy tinifiú gondolatai ezek. Szerencsére ez hamar megváltozott, de ennek ellenére sem vált a kezdés a regény előnyére. Ahogyan az sem, hogy az elején a szexuális leírások nem igazán fogják meg az embert. Vagyis engem nem. Később ez kiderül, hogy tudatos volt az írónő részéről. Így tett különbséget szex és szeretkezés között.

A regény körülbelül onnan kezd felfelé jönni, amikor kezdik átlépni a felállított határokat a szereplők. Szerettem ezeket a részeket. Az énem emancipált része egy darabig csak azért olvasta tovább a történetet, hogy láthassa, amint a férfi a saját egyezsége által állított verembe esik. Nem akart érzelmeket, információkat, ki akart maradni az intimitás ezen részéből, mégis egyre jobban belegabalyodik. Csak azt sajnálom, hogy ezt szinte észre sem veszi...

A legrosszabb részek azt hiszem Jack pánikrohamai voltak. Azoknál szívesen fejbe vágtam volna egy szívlapáttal. Egyébként tetszett a pasi, féltem tőle, hogy pénzzel és ajándékokkal akarja majd valóra váltani az ígéretét, miszerint valóra váltja a lány álmait. De szerencsére nem így lett. Mondjuk amikor azt mondta az elején, hogy úgy bánik majd vele, mint egy hercegnővel, bevallom gúnyosan felnevettem: Egy nővel érzelmek nélkül nem lehet úgy bánni, hogy az hercegnőnek érezze magát, butus.
Laurelyn csakúgy mint Jack igazán szerethető szereplő. Sokkal jobban kezeli ezt a viszonyt, mint a férfi. Ahogyan azt is, amikor rájön, többet érez a férfi iránt. Az a levél, amit ír, egyszerűen hihetetlenül bátor tett tőle. Elgondolkodtam, vajon én le mertem volna-e írni azokat a dolgokat, amiket ő, tudva azt, hogy Jack életében csupán egy fejezet voltam.

Meg kell említenem a regény még egy gyengeségét. Sokan kiemelik, milyen jó, hogy új helyszínekre kalauzol bennünket a regény, úgymint Ausztrália és Új-Zéland. Igen, szép is lenne, ha írna is ezekről a helyekről valamit Georgia Cates, de azzal nem kerülünk közelebb ezekhez a helyekhez, hogy leírja, karácsonykor hű de meleg van... Igen, hiányoztak a leírások, mert ennyi erővel tökéletesen mindegy, hol játszódik a történet. Tulajdonképpen csak körítés az egész. Jártam már különleges helyen, ahol minden más volt, a föld, a növények, a nap ereje... Hol vannak ezek?
Ugyanez fogalmazódott meg bennem a mellékszereplőket illetően is. Olyan szinten mellőzve vannak, amilyennel csak amatőr írásokban találkozik az ember. Kár érte, mert egyébként a sztori megfogott.

Sokar gondolkodtam hány csillagot érdemel... Ha az első felét nézem, talán hármat, de mivel majd meghalok a következő részért, ami a napokban jelent meg, így négyet kap.