2015. október 30. | By: KE Katica

Bethany Griffin – Masque of the Red Death



Mit kell tennetek, hogy játszhassatok?


A Halloween tiszteletére feltankoltunk sok-sok csokival és cukorral – amiken előtte persze minőségellenőrzést végeztünk –, kiraktunk az ablakba néhány faragott tököt, egy csontvázat, és egy műanyag pókot, majd fejenként egy-egy nagy bögre tejszínhabos-fahéjas forró csoki mellett vártuk a látogatókat. 
Sajnos, gyorsabban fogyott az édességünk, mint, ahogyan számítottunk rá, így az utolsó négy vendégünknek már semmi sem jutott. Emiatt egy kissé megorroltak ránk és úgy döntöttek megtréfálnak egy kicsit bennünket. Mind a négy édesség nélkül maradt karakter megfogadta, hogy a nektek készített Halloweeni Blog Rémálom hetünk bejegyzéseiben emojikat, emotikonokat rejtenek el. Mivel nem tudjuk, hogy melyik bejegyzések esnek csíny áldozatává, kérlek, segítsetek nekünk kitalálni, hogy a négy emojiból mennyit rejtett el az utolsó négy vendégünk, és ha azt is kitaláljátok, hogy kik voltak, akkor kaptok édességet. Na jó, nem, mert az elfogyott, szóval mit szólnátok, ha könyvet adnánk helyette? Mert van 12 db gazdátlan könyvünk.

Számoljátok össze a tök, zombi, szellem és denevér képeket, írjátok be számukat a Rafflecopter dobozba, és találjátok ki az utolsó két napon, hogy kik voltak a csínytevők!





Tavaly már megemlítettem ezt a könyvet a 30 napos könyves kihívás kapcsán, de egyszerűen nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy ne írjak róla egy kicsit hosszabban is. Jó apropó erre a Prológus blogger csoport Halloweeni Blog Rémálom hete, hiszen a Masque of the Red Death cselekménye akár egy rémálomnak is beillene. Mielőtt azonban nagyon belemerülnék az ismertetésébe, jöjjön a fülszöveg és az egyik kedvenc borítóm!




Bethany Griffin – Masque of the Red Death


Minden romokban hever. 

A pusztító pestis megtizedelte a lakosságot, és azok, akik életben maradtak, félelemben élnek. Rettegnek, hogy elkapják a rettegett kórt, miközben a város szép lassan összeomlik körülöttük. 

Egy ilyen világban ugyan mi oka lenne Araby Worthnek, hogy éljen? Éjszakai tivornyák a Debauchery Klub-ban, gyönyörű ruhák, csillogó smink... szívfájdító módja annak, hogy mindenről megfeledkezzen. 

Ám a Klub – és a saját kétségbeesése – mélyén Araby többet talál a feledésnél: Willt, a klub jóképű tulajdonosát és Elliottot, a ördögien okos arisztokratát. Egyikük sem az, akinek látszik, mindkettejüknek titkai vannak, ahogyan mindenkinek. Talán Araby nem csak azt találja meg, amiért élhet, hanem valami olyat is, amiért harcolhat – bármi is legyen az ára.


Edgar Allan Poe novellájának, a Vörös Halál álarcának egy továbbgondolt, steampunk formába öntött verziója ez a történet. Hátborzongató, helyenként kegyetlen, és sokszor nagyon szomorú. Egy szóval, ugyanazt a hangulatot sikerült megragadnia az írónőnek, amit Poe képvisel. 


A világ, amelyben játszódik, épp olyan sötét, mint az eredeti. A pestisjárvány miatt leállt a kereskedelem és az emberek bezárkóztak. A város élén Prospero Herceg áll, akinél nem sok őrültebb elmebeteget hordott még a hátán a föld. Imádja az erőszakot, mindenkit terrorizál maga körül, és borzalmas dolgokra kényszerít. Félelmetes hatalma van. Nincs, aki ellenszegüljön az akaratának, és jó okkal. Aki Prosperot feldühíti, az azt kívánja, bár inkább a pestis végzett volna vele.
A városok romokban hevernek, a házak ablakok, tető vagy ajtók nélkül állnak, halottak vannak mindenütt az utcákon, és a kór egyre csak terjed. Az emberek hol Istent, hol a tudósokat hibáztatják ezért a nyomorúságos életért. A rettenetes betegség pedig napról napra egyre több áldozatot követel. A gazdagabb rétegnek ugyan van pénze megvenni azt a speciális maszkot, ami megvédi őket tőle, de a szegényebbeknek esélyük sincs a túlélésre. A világ felkészült a kihalásra, és ez meg is alapozza a könyv hangulatát.

Természetesen a dolgok nem sokáig maradhatnak így, több csoport is mozgolódni kezd, hogy véget vessen ennek a borzalomnak. És ebbe a harcba csöppen bele a még kissé éretlen, tizenhét éves Araby, aki nem akar mást, csak felejteni. Másra nem is nagyon van energiája, mivel nagy lelki terheket cipel. Az ikertestvére, Finn borzalmas körülmények között a szeme láttára halt meg, és azóta a lány félembernek érzi magát. A szülei nem sok figyelmet fordítanak rá vagy a veszteségére. Az apja elfoglalt tudós, az életmentő maszk feltalálója, a Herceg kegyeltje, ezért ebben a kaotikus, kegyetlen világban jobban élnek, mint mások. De ez csak a felszín. 
A lány legjobb és egyetlen barátnője, April, a Herceg unokahúga. Ugyanabban a fényűző épületben élnek, és April küldetésének tartja időnként kiszakítani Arabyt a búskomorságból. Az elején felelőtlen csitriknek tűnnek, ahogy estéről estére együtt szórakoznak az elittel, miközben az egész világ egyre pusztul körülöttük, de szerencsére hamar kiderül, ez csak a látszat, a karakterek ennél jóval összetettebbek, és ahogyan azt a fülszöveg is írja, mindenkinek megvannak a maga titkai. Így nekik is.



A komor hangulatot kissé megtöri Will és vele együtt a szerelem megjelenése. A fiú az egyik szórakozóhelyen dolgozik, ahol Araby és barátnője igencsak gyakran megfordul. Ő az, aki a belépés után ellenőrzi, megfertőződött-e valaki. A lány, aki immár két éve nem tudja elviselni, ha megérintik, ezeknek a pillanatoknak él. Kislányosan rajong a tetovált, bársonyos hangú Willért. Egy éjjel, amikor Araby képtelen magához térni a drog után, amit bevett, hogy felejteni tudjon, Will elviszi őt magához, és kiderül, több van benne, mint azt a lány gondolta, hiszen ő gondoskodik két kicsi testvéréről. Arabyt a nála tett látogatás megváltoztatja. Kiszakítja a saját nyomorúságából és ráébreszti, hogy tennie kell valamit.

Ugyanekkor lép be az életébe April bátyja, Elliott is, aki bohém költő, és titokban az ellenállás egyik embere. Hamarosan Araby is fontos szerepet vállal a szervezetében, fel sem mérve azt, mekkora veszélynek teszi ki ezzel magát. És hogy hány másik szervezet verseng még azért, hogy megállítsa Prospero herceg rémuralmát. 
És amit eddig leírtam csupán csak a kezdet, az első pár fejezet tartalma!

Ahogyan az a cselekményből látszik is, a fülszöveg megtévesztő. A szerelmi szál egyáltalán nem hangsúlyos, épp csak annyira, hogy még tovább bonyolítsa a dolgokat. Szerelmi háromszögről pedig egyáltalán szó sincs benne, amiért külön piros pont jár az írónak. Helyette kapunk számos lelki problémát, ami nem is csoda, hiszen egy kegyetlen, halállal teli világban ez természetes. 
Ami nagy pozitívuma még, hogy a szerelmesek között sem szappanoperába illő konfliktusok vannak, hanem sokkal súlyosabb kérdések vetődnek fel, mint a legtöbb ifjúsági regényben. Volt olyan, amit meg is könnyeztem, pedig aki gyakori vendég a blogon, tudja, hogy nem sok minden tud sírásra késztetni. Emellett nagyon eseménydús regény, az ember időnként csak kapkodja a fejét, mi minden történik, vagy hogy épp ki kezében futnak össze a szálak. 

A történet teljesen egyedi, nem tudnám egyetlen eddig megjelent műhöz sem hasonlítani. Érdekes a világ, amiben játszódik, ahogyan a felvetődő problémák is. És ami a legjobb, mindenre van ésszerű magyarázat: Miért járnak gőzzel működő hintókkal? Miért pusztul a város? stb. Bethany Griffin nem fél a durva helyzetektől, nem finomkodik, nem ringat ilúziókba, hanem hátborzongató jelenetekkel örvedeztet meg, és persze sokszor gyomorforgatókkal. Végig fenntartja a feszültséget, mivel a hőseinkre mindenhol a halál leselkedik. Ember vagy vírus hozza ezt el, az teljesen mellékes, állandó a para.

Araby, a főhős már az elején sem egy szokványos figura, érzékeny, egy kissé naiv, és sérült. Bethany Griffin jó ideig nem árulja el, mi történt a lány ikertestvérével, pusztán visszaemlékezéseket kapunk, apró villanásokat arról, mennyire közel állt egymáshoz a két testvér, és mennyire szenved Araby Finn hiányától. Amikor viszont kiderül, mi történt a fiúval, az valami szörnyűséges. Talán még a Tiszteletes pestises hadseregénél is rosszabb. Sokszor volt az az érzésem, hogy ebben a könyvben nem is a Vörös Halál volt a leghátborzongatóbb, hanem az emberek, akikből a lehető legrosszabb dolgokat hozta ki. Ahogyan a lány egyre inkább szembesül azzal, milyen borzalmak vannak a világában, úgy fejlődik a jelleme. Az elején egy saját börtönébe zárt tinit látunk, aki bulizik és drogozik, vagy éppen felháborodik azon, hogy valakinek nem ő a legfontosabb. A végére azonban igazi jellem lesz, aki képes másokért áldozatokat hozni, megbocsátani és megérteni, miért vagy kiért árulták el, és képes küzdeni egy jobb világért. Nem hagyja magát, sem a városát, vagy a szeretteit elpusztulni. 


A két fiú, Will és Elliott is nagyon szerethetőek. Bár bevallom, eleinte a Herceg unokaöccsét nem kedveltem. De ahogyan a történet haladt előre, úgy értettem meg, hogy nagyobb és nemesebb célok vezérlik, mint az első pillantásra tűnik. 

Amit még szeretnék mindenképpen kiemelni, az az, hogy a főszereplők zsenge kora ellenére itt mindenkinek van valami célja. Ez pedig igazi kuriózum az ifjúsági regények palettáján. Senki sem él csak úgy bele a nagyvilágba. Nem is beszélve a titkokról, mindenkinek titkai vannak, és ezt ebben a könyvben nagyon is komolyan kell venni. 
A regény egyébként két részes, a második rész címe Dance of the Red Death. Valamint készült hozzá egy novella is, ami a Glitter & Doom címet kapta, amiben a két testvérről, Aprilről és Elliottról olvasható egy-egy nagyobb lélegzetvételű történet. Sőt, kicsit közelebbről megismerhetjük belőle Prospero Herceget is. A nyelvezete nem nehéz, szóval ajánlom mindenkinek, aki kicsit is beszél angolul.

Azt hiszem, az előbbiekből már kiderült, mennyire oda vagyok ezért a regényért, ezért senkit sem lep meg, hogy 6 szívet kapott tőlem. Remélem előbb-utóbb a hazai kiadók is felfigyelnek rá, mert érdemes!








A nyereményjátékhoz fűződő bejegyzéseket itt találjátok meg!








Az egyik csínytevő lelepleződik 


Khm... Khm... Biztosan észrevettétek, hogy a blogomban egy csínytevő sem szórt szét egyetlen emojit sem. Ennek megvan az oka, ugyanis nyakon csíptem az egyiküket!
...
Gyere csak ide! Csak bátran! Azt mondtad, szeretnél valamit mondani az olvasóinknak!

Hermione a háttérben suttog, és finoman előretolja sütőtöklé színű üstökű barátját. – Menj már, rád várnak... Nem lesz semmi baj!
George elvigyorodik. – Ne félj, tesó, nem fog fájni...
– ...olyan nagyon - fejezi be a mondatot Fred. 
– Csak négyszázan követték a kis akciódat.
– Büszkék vagyunk rád, öcskös – veregeti meg a testvére hátát Fred. 
– Mi sem csináltuk volna szebben – szövi tovább a gondolatot George.
Öccsük büszkén kihúzza magát, és összenevet velük. 
– Csak ha minket is beavatsz, akkor nem buktál volna le.
A vörös hajú fiú arcáról lehervad a mosoly, amikor rájön, megint csak szívatták. Dühösen előre lép még egy lépést, aztán leesik neki, hány ember elé kell most kiállnia. Hátrapillant Harryre és Hermionéra, akik bátorítóan biccentenek neki. Erre nagy levegőt vesz, előre lép és félszegen integet.

 Helló mindenkinek!  Nyel egy nagyot.  Csak... szóval, annyit akarok mondani, hogy... én szórtam szét a Prológus bloggereinek halloweeni játékában a tök emojikat. 
Szélesen elmosolyodik, mint aki most döbben rá, mekkora királyság, amit tett. Az ikrek felnevetnek a háttérben.
 De csak mert nem adtak cukrot! Legalább olyan sóherek voltak, mint Malfoy és a családja. Az meg nem igazság, hogy Halloweenkor csak én nem kapok édességet! Mire hazaértem az Odúba már mindenki degeszre zabálta magát csokikecskével... akarom mondani csokibékával. Csak nekem nem jutott. Még Félig Fejnélküli Nick is kapott, pedig ő be sem öltözött. 
Kicsit belelendül a beszédbe. –  De ne mondjátok már, hogy nem tetszett! Ebből a sok tökből rengeteg tökös pitét lehet sütni. Nem is beszélve arról, hogy ha összeszámoljátok, akkor ezek a muglik könyvet adnak nektek érte.

– Öcskös, ez nagyon béna szöveg!  Kiabál be George. – Ne magyarázkodj, így csak még nagyobb lúzernek tűnsz. 
– Oké – feleli a fiú. – Akkor ennyi, a csíny letudva!

Remélem, nem volt nehéz, és sikerült kitalálnotok, ki volt, aki a tök emojikat elrejtette a bejegyzéseinkbe. Ha megvan, akkor irány a Rafflecopter doboz!





A nyereményjáték


Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődéseteket, és hozzánk hasonlóan ti is elolvassátok, megnézitek majd ezeket a fantasztikus könyveket, témához illő filmeket. Négy halloweeni csínytevőnknek köszönhetően a héten olvasható bejegyzéseket ellepték a különböző "rémisztő" emojik, emotikonok. A ti dolgotok összeszámolni, hogy a különböző emotikonokból hány darab található összesen a blogbejegyzésekben. Ezen kívül, az utolsó két napon a négy csínytevő is elrejtőzik egy-egy blogbejegyzésben, ahol elárulják nektek, hogy milyen jeleket szórtak szét a blogokon. Nektek pedig ki kell találnotok, hogy melyik emojihoz, melyik csínytevő tartozik. Ahhoz, hogy esélyetek legyen megnyerni a 12 db felajánlott könyv egyikét, a fent említett feladatokon kívül, mint egy megköszönésképpen a kiadók felé, like-olnotok kell facebook oldalukat, továbbá a Prológus csapatának oldalát is. Sok sikert!



a Rafflecopter giveaway


Sok sikert a játékhoz!





2 megjegyzés:

Raven S. írta...

Szuper bejegyzés lett, azonnal ment kívánságlistára a könyv! :)

Molnár Katica írta...

Köszönöm, örülök, ha kedvet kaptál hozzá. :) Ha elolvastad, és írsz róla, mindenképpen küldj linket! Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Megjegyzés küldése