Hihetetlen, hogy rohan az idő, az egyik pillanatban még várandósan válogatsz a könyvesboltban a leendő gyermekednek, a másodikban pedig már ő hordja oda neked a könyveket, hogy énekeljünk, mondókázzunk, olvassunk belőlük! Ebben a tekintetben azt kell mondjam, szerencsések vagyunk, mert bár mesét (Kerekmese, A kockásfülű nyúl) is nézünk, azért a könyvek is érdeklik. (Ha valakit érdekel, egyszer majd azt is leírom, miért nézünk tévét is – persze alaposan megszűrve az időt és a tartalmat – a sok ellenérv ellenére. De egyelőre maradjunk a könyveknél.)
Szóval most jöjjön a három favorit!
Az első számú nagy kedvenc Márk, a cápa története. Ez egy zseniális kiadvány, mert nem csak egy szépen illusztrált verses mesét tár a gyerekek elé, de a mozgásfejlődés nagyon aktív szakaszában, amikor szinte lehetetlen megállítani a kis örökmozgót, is leköti a gyereket. Imádják, ahogyan mese közben, akár vicsorog, akár nevet Márk, mozog a szája és bele is tehetik a kezüket. Ezt nem csak a kisfiamon teszteltem, de a 19 hónapos és a 4 és fél éves unokatestvéreinél (egyik fiú, másik lány) is nagy sikert aratott.
A fülszöveg:
Márk, a cápa nagyon el van keseredve. Hiába hatalmas az óceán, sehol sem talál benne barátokat – mindenki retteg tőle, mert csak úgy csattog a foga! Pedig még egy olyan aprócska kezet se tudna megharapni, mint a tiéd…
Oda mered tenni a kezed?
A másik egy mondókás könyv, ami a Csigabiga, gyere ki! névre hallgat. Tíz állat képe van benne, és mindegyikhez van egy rövid kis mondóka. Nálunk most ez a sláger, néha már el kell dugnom előle, mert különben egész nap ezeket kell nézegetni és énekelgetni, mondogatni, miközben ő is mutogat, lapozgat és táncikál. Szerencsére kemény lapos, így azt is bírja, ha hirtelen képzeletben átvedlik kisautóvá és a földön van tologatva. Emellett pedig a védőnőnknek is tetszik, mert minden oldalon csak egy állat van és egy minimális illusztráció mellette, így segítve, hogy jobban megértse melyiknek mi a neve. Egyébként ajánlom a többi Züm-züm könyvet is, mert mind jópofa.
És akkor jöjjön egy furcsaság, az Icipici pókfi! Őszinte leszek, ezt nem én rendeltem neki, az apukájától kapta. Ilyen az, amikor egy férfira bízod a könyvrendelést! Persze ezt most mosolyogva írom, mert imádom, amikor ő is rendel neki ilyeneket. Valamiért meghat, hogy a napi munka mellett erre is gondot fordít és odafigyel a gyerekre. Ez pedig telitalálatnak bizonyult, hiszen nagy sikert aratott Máténál! Szereti nézegetni a képeket, mutogat az állatkákra, virágokra és várja, hogy Anya elmondja, mi micsoda a képen. Sőt, egy idő után hümmögni kezd, gondolom, énekelni próbál, mert tudja, hogy ismerős számára a történet, ami a képek alapján kirajzolódik. Hallhatta a Tanuló kutyustól és a Kerekmesében is. Persze, csak hogy bonyolultabb legyen a helyzet, mindegyiknél más a fordítás. Ezért végül úgy döntöttem, hogy a Kerekmesés verziót részesítem előnyben, így miközben lapozgatjuk, azt a verziót énekelgetem neki, amit ő táncolva és mosolyogva nyugtáz.
Hát ezek lennének Máté első számú kedvencei, egy következő posztban bemutatom a többit is! Addig is, ha van kedvetek, osszátok meg velem, mik a ti gyerkőceitek nagy kedvencei!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése