2019. október 1. | By: Belnis

S. A. Chakraborty – Dévábád-trilógia 1. – Bronzváros

Kicsit, na jó, nagyon eltűntem egy időre, de hát ilyen az, amikor az élet közbeszól. Elmondhatom, hogy visszatértem, és igyekszem újra aktívan értékelni, mert olvasás terén azért elég aktív voltam. Egy fantasztikus könyvvel kezdeném. Előre meg kell mondanom, én imádtam minden sorát.






Bronzváros


Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket. De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi. Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.

Agave Könyvek | Moly




"Hiszed vagy sem, de a dzsazírik vendégszeretetébe nem fér bele a látogatók ledöfése. Legalábbis a tisztességes bemutatkozás előtt semmiképp."

Amikor először olvastam a könyvről, már akkor megfogott, így fel is írtam a „könyvfesztiválon meg kell venni minden áron” listámra. Azok közé a könyvmolyok közé tartozom, akik jobban szeretik a puhakötést, így kicsit zavart, hogy csak kemény kötésben kapható, de annyira akartam, hogy úgy voltam vele, így is kell, és az ajándék könyvjelzőknek, ki az aki nem örül?
Elmondhatom, hogy új kedvencet avattam. Régen olvastam ilyen jól felépített fantasyt. Ha azt mondom dzsinnek, valószínűleg mindenkinek egyből az Aladdin ugrik be, de higgyetek nekem, ez valami más, mert ez milliószor jobb. A világ felépítése egyszerűen mesterien volt megoldva, és igaz kell egy kis idő, míg az ember beleszokik, de azután ez a világ nem ereszt el. Az arab mondavilág, a történetvezetés, a karakterek, mind-mind olyan jól felépítettek! Látszik, hogy az írónő sok energiát fektetett az egészbe és így tényleg egy remek könyvet vehetünk a kezünkbe. Szabályosan beszippantott, és még arra is képes voltam, hogy a lakásfelújítás alatt konkrétan az összeszerelésre váró bútorkupac tetején is ezt olvastam.


Nahri és Ali szemén keresztül ismerhetjük meg a történetet. Nahri véletlenül megidézi Dárát, és vele indul el Dévábád-ba, így az egyik szemszögben őket kísérhetjük, és tudhatunk meg többet az ismeretlenről Dárától. Nahri ebben egyébként mesteri volt, ahogy kiszedte az információkat. Persze volt mikor Dárá átlátott a szitán, de sok mindent elárult, persze  ő meg aztán mesterien is titkolózott mellette. Nahri nagyon szimpatikus karakter. Megkedveltem már az elején, és annak ellenére, amilyen mostoha körülményeket kellett átélnie, a humorát nem vesztette el. Ugyanakkor jószívű volt, és nem ejtették a fejére. Ügyesen feltalálta magát minden helyzetben.


"– Ugye tudod, hogy ez kölcsönös? – Aggodalom árnya felhőzte Dára arcát. – Nem bízhatsz benne. Lefogadom, hogy minden második szava hazugság, mellyel az ő oldalukra akar állítani téged.
– Arra célzol, hogy az ősi ellenségemnek hátsó szándéka lenne? De hát megosztottam vele minden féltett titkomat… mihez kezdjek?"

Dára kész rejtély, ugyanakkor tipikus (nagy sóhaj) könyves jó pasi. Néha meg tudtam volna csapkodni a könyvvel, mert túl rejtélyes volt, de mit tagadjam, megvett kilóra, így imádtam, és ami történt vele az hová fog vezetni. Többet erről nem mondanék, mert félek, túl sokat elárulok. De egy biztos, muszáj többet megtudnunk arról, ami történt! Muszáj, mert ez engem nem hagyott nyugodni.


Ali az elején nem volt szimpatikus, de aztán azon kaptam magam, hogy érdekel, mi történik vele, mit él át. Megfogott, mert egy érző szívű, rendes pasi, aki többet akar tenni és elérni, mint elődei. Volt néhány hisztis húzása, de a végén már érdekelt, mi lesz vele, és a következő részben érte is izgulhatunk.





"– Nahri, egy szavamat se hallottad? Hagyd meg a politikát mások játékának! Tartsd magad távol a hercegektől. Amúgy se méltók hozzád.
Mondja ezt az, akinek ezeréves a legfrissebb politikai tudása."

Nagyon izgalmas és pörgős történetet kapunk és tényleg nem lehet okunk panaszra, mert ez egy fantasztikus regény. Továbbá, még jókat nevethetünk is. Régen éreztem azt, hogy ennyire rákattantam egy sorozatra, de az írónőnek sikerült elérnie azt, amit már jó ideje senki nem tudott. Ősszel érkezik a folytatás, és én biztos nem hagyom ki.


Aki kedvet kapott hozzá a kiadó oldalán beleolvashat a regénybe: 

https://www.agavekonyvek.hu/konyvek/bronzvaros



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése