Egy icipicit meseszerű, egy csipetnyit fantasztikus, és nagyon, de nagyon romantikus. Krencz Nóra egy egészen egyedi történetet hozott össze, ami telis-tele van remek ötletekkel, ám sajnos, korántsem hibátlan, ezt pedig én sajnálom a legjobban.
Krencz Nóra – Megszámlálhatatlan: A hordozó
Te mit tennél, ha minden, ami az életedet jelentette, minden, amit a magadénak tudtál, egyik pillanatról a másikra megsemmisülne, s ebben a szorult helyzetben belebotlanál valaki felfoghatatlanul különlegesbe, aki új értelmet adhat az életednek? Újra felépítenéd a régit, vagy követnéd őt az ismeretlenbe? Belevágnál olyasmibe, amit nem értesz?
Fabyent nem rettenti el a természetfeletti…
Fabyent nem rettenti el a természetfeletti…
Krencz Nóra | Ad Librum | Moly
Nagy reményekkel kezdtem bele, miután elolvastam a kiadó által elküldött beleolvasót, ami ugyan rövid volt, de a lényeg azért jól lejött belőle, történetesen, hogy egy vérbeli fantasyvel van dolgunk. A fülszöveggel ezek után nem is törődtem, így fogalmam sem volt arról, hogy egy férfi szemszögéből olvasom majd a történetet. Volt is nagy meglepetés, amikor csak a sokadik oldal után döbbentem rá, hogy a főszereplő egy férfi, az őt megmentő csuklyás alak pedig egy gyönyörű nő. Ne tudjátok meg, mekkora volt a meglepetésem, hogy ezt így benéztem! Nem gyakran fordul elő velem ilyesmi, ezért szerintem, amíg élek, nem felejtem el ezt az élményt. Ahogyan azt a szexi kis pasit sem, akit magam elé képzeltem, amikor a világító zöld szemű alakról először olvastam. Hát igen, a sok alakváltós történet most ütött vissza. No, ezek után újra elölről kezdtem az egészet, és kissé megszégyenülve próbáltam az immár megváltozott szerepekkel elképzelni a nyitójelenetet.
Ám nem ez mondatja velem azt, hogy végül nem azt kaptam, amire számítottam. De menjünk csak szépen sorba, ezt később még úgyis kifejtem.
Ha röviden kellene elmesélnem, miről is szól ez a könyv, azt mondanám, egy kíváncsi fiúról, aki néhány különleges képességgel bíró leányzó és az őket kísérő srác nyomába ered, hogy megtudja a titkukat. Ám azt hiszem, kár lenne ennyivel elintézni, mert ennél azért több van ebben a történetben.
Kapásból azzal indul, hogy Fabyen, a főszereplő srác, egy börtönben ébred, nem tudja, hogyan került oda, csak a tűzre emlékszik, ami a falujában pusztított, és egy világító zöld szempárra. Amint körülnéz, észreveszi, hogy a zöld szempár tulajdonosa vele egy cellában van, a börtönőrök pedig ki akarnak belőle csikarni valamiféle információt, őt pedig meg akarják ölni. A cellatársa azonban ezt nem hagyja, hihetetlen ügyességgel fegyverezi le, és végzi ki a fogva tartóikat, és menti meg a fiú életét.
Amikor Fabyen rájön, hogy megmentője, Mr. Sh valójában egy gyönyörű fiatal nő, Shina, és különleges képességekkel bír, elhatározza, hogy a végére jár a dolgoknak, és ebben az sem akadályozhatja meg, hogy a lány nem akarja magával vinni.
Makacs kitartásának köszönhetően hamarosan egy vérre menő harc kellős közepén találja magát Shinával és a szintén különleges testvéreivel, melyben senki sincs tisztában sem a miértekkel, sem a szabályokkal. Csak egy biztos, a túlélésért küzdeniük kell, és a világot, amelyben élnek, meg kell menteniük a gonosz királynőtől.
Az alaptörténet izgalmas, a világ, amelyben játszódik, érdekes, így összességében nem volt rossz, de azért hiányoztak az olyan finomságok, amiktől igazán letehetetlen lett volna a történet. Semmi sem volt igazán kidolgozva, sem a világ, amelyben játszódott, sem a szereplők. Vagyis ez így, ebben a formában nem igaz, mert a legtöbb szereplő szépen ki volt dolgozva, de korántsem mindegyik. Ezt pedig nagyon sajnáltam, mert ha egy kicsit következetesebb az írónő, vagy keres egy pártatlan embert, aki rávilágít a logikai bakikra, és jelzi, hol lett volna szükség egy kicsivel több leírásra, akkor ez egy egészen kivételes történet lehetett volna. Így viszont – sajnos –, számomra csak egy közepesen jó regény lett belőle, és egyes részeknél bizony gyakran felszaladt a szemöldököm.
Vegyük például a világot, amelyben játszódik. Egy a középkorra hajazó világról van szó, ahol az emberek szekereken utaznak, karddal vívnak és elvileg szemérmesek, már ha tisztességes korabeli emberekről beszélünk. Ezzel szemben itt egy kicsit mindenki szabadabb, simán kacérkodik a hajadon lányka az idegen fiúval, és az sem zavarja, ha a légyottjukról más is tud, vagy esetleg hallja őket közben. És őszintén, ez egy kicsit lehangoló volt. Szerintem az ilyesmit még manapság sem mindenki venné kanyar nélkül, nemhogy egy olyan világban, amely korántsem olyan felvilágosult, mint a miénk.
De ugyanilyen furcsa volt az is, amikor a cselédlány és a kisasszony összetegeződtek, majd pár oldallal később már újra magázódtak, pedig csak egymás között voltak. És ez csak néhány apróság, ami nem volt a helyén.
Nem nagy hibák, de a hozzám hasonló könyvmolyoknak azért feltűnnek, és bizony sokat elvesznek az élményből. Ez pedig különösen akkor nagyon rossz, amikor az ember olyan eredeti ötletekkel találkozik, mint amikkel Krencz Nóra előállt a Megszámlálhatatlanban. Fájt a szívem érte, hogy nem tudtam teljes mértékben átadni magam ennek a történetnek, pedig nagyon jól esett volna teljesen elmerülni benne.
És akkor ott vannak még a karakterek. Kezdeném azokkal, akiket igazán megszerettem. Shina, Corinna és Flenna, a három testvér fantasztikus volt, és érdekes volt a történetük is. Ez pedig nem kis mértékben köszönhető a különleges képességeiknek, no meg annak, hogy viszonylag jól ki lett dolgozva a jellemük. Bár egy-egy ponton mind kicsit kiléptek a szerepükből, és voltak olyan részek, ahol kissé csacskák voltak, de még ezzel együtt is szerettem mindegyiküket. De nem úgy a szerelmi életüket... Mivel az meglehetősen kaotikus volt. Az elején senki nem a mellett volt, aki mellett lennie kellett volna, és ez a kavarodás nem igazán tett jót sem a történetnek, sem a főszereplő, Fabyen megítélésének.
Ezzel pedig el is jutottunk a regény legkritikusabb pontjához, a főszereplő jelleméhez. Az addig rendben van, hogy a fiú nem az a tipikus hős, mint akiket a fantasy regényekben megszokhattunk. Ezzel nincs is semmi baj, sőt, az elején kimondottan üdítőnek találtam. Egy gyenge, túl kíváncsi, amolyan minden lében kanál karakter is lehet vonzó. De sajnos számomra nem lett az. És olyan ember szemével látni a történetet, akivel nem szimpatizálsz, nem egyszerű. Az egész azzal kezdődött, hogy mindent többször is el kellett neki magyarázni, majd azzal folytatódott, hogy mindenkitől azt várta, hogy azonnal megbízzon benne, és rábízza akár még az életét is, pedig a fiú jelleme nagyon-nagyon bizonytalan lábakon állt. Mégis a legdurvább talán az volt, hogy miután megtudta, hogy Shinának már van valakije – Ger, aki erős, védelmező és egyenes, vagyis tipikusan olyan pasi, akiért a legtöbb lány odalenne –, összeszűrte a levet a lány húgával, Corinnával, ám titokban továbbra is Shina után epekedett. Körülbelül ennél a pontnál mondtam le róla végleg. Értem én, hogy félreállt, miután úgy gondolta, hogy nincs esélye a lánynál, na de azt nem így kell csinálni. Nem úgy, hogy közben kihasználom annak a testvérét, aki nem mellesleg rendkívül odaadó és kedves teremtés. Nekem ugyan nincs lánytestvérem, de ha esetleg ezt valaki valamelyik barátnőmmel tenné, egy életre elásná magát előttem, vonzódás ide vagy oda.
Megmondom őszintén, hogy emiatt én végig Gernek szorítottam, és abban reménykedtem, hogy Fabyen soha, de soha nem nyeri el Shina szívét. És ezen az sem változtatott, amikor a srác szinte emberi erőt meghaladó erőfeszítéseket tett a lány érdekében.
De ennyit a negatívumokról, amik belátom, szubjektív meglátásokon alapulnak, így mindezek ellenére is azt gondolom, érdemes elolvasni ezt a regényt. Mivel egyébként nagyon szövevényes és izgalmas a történet. A főgonosz pedig nagyon, de nagyon gonosz és különleges. És mivel a vége igazán érdekesen alakult, ezért mindannak ellenére, hogy nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy tetszett ez a regény, kíváncsi vagyok a folytatásra!
Ha érdekel a könyv és fenn vagy Molyon, akkor szeretnék a figyelmedbe ajánlani egy igazán neked szóló kihívást! Ugyanis, ha most jelentkezel rá, akkor 30% kedvezményt kaphatsz erre a könyvre. A részletekért kattints IDE.
Ám nem ez mondatja velem azt, hogy végül nem azt kaptam, amire számítottam. De menjünk csak szépen sorba, ezt később még úgyis kifejtem.
Ha röviden kellene elmesélnem, miről is szól ez a könyv, azt mondanám, egy kíváncsi fiúról, aki néhány különleges képességgel bíró leányzó és az őket kísérő srác nyomába ered, hogy megtudja a titkukat. Ám azt hiszem, kár lenne ennyivel elintézni, mert ennél azért több van ebben a történetben.
Kapásból azzal indul, hogy Fabyen, a főszereplő srác, egy börtönben ébred, nem tudja, hogyan került oda, csak a tűzre emlékszik, ami a falujában pusztított, és egy világító zöld szempárra. Amint körülnéz, észreveszi, hogy a zöld szempár tulajdonosa vele egy cellában van, a börtönőrök pedig ki akarnak belőle csikarni valamiféle információt, őt pedig meg akarják ölni. A cellatársa azonban ezt nem hagyja, hihetetlen ügyességgel fegyverezi le, és végzi ki a fogva tartóikat, és menti meg a fiú életét.
Amikor Fabyen rájön, hogy megmentője, Mr. Sh valójában egy gyönyörű fiatal nő, Shina, és különleges képességekkel bír, elhatározza, hogy a végére jár a dolgoknak, és ebben az sem akadályozhatja meg, hogy a lány nem akarja magával vinni.
Makacs kitartásának köszönhetően hamarosan egy vérre menő harc kellős közepén találja magát Shinával és a szintén különleges testvéreivel, melyben senki sincs tisztában sem a miértekkel, sem a szabályokkal. Csak egy biztos, a túlélésért küzdeniük kell, és a világot, amelyben élnek, meg kell menteniük a gonosz királynőtől.
Az alaptörténet izgalmas, a világ, amelyben játszódik, érdekes, így összességében nem volt rossz, de azért hiányoztak az olyan finomságok, amiktől igazán letehetetlen lett volna a történet. Semmi sem volt igazán kidolgozva, sem a világ, amelyben játszódott, sem a szereplők. Vagyis ez így, ebben a formában nem igaz, mert a legtöbb szereplő szépen ki volt dolgozva, de korántsem mindegyik. Ezt pedig nagyon sajnáltam, mert ha egy kicsit következetesebb az írónő, vagy keres egy pártatlan embert, aki rávilágít a logikai bakikra, és jelzi, hol lett volna szükség egy kicsivel több leírásra, akkor ez egy egészen kivételes történet lehetett volna. Így viszont – sajnos –, számomra csak egy közepesen jó regény lett belőle, és egyes részeknél bizony gyakran felszaladt a szemöldököm. Vegyük például a világot, amelyben játszódik. Egy a középkorra hajazó világról van szó, ahol az emberek szekereken utaznak, karddal vívnak és elvileg szemérmesek, már ha tisztességes korabeli emberekről beszélünk. Ezzel szemben itt egy kicsit mindenki szabadabb, simán kacérkodik a hajadon lányka az idegen fiúval, és az sem zavarja, ha a légyottjukról más is tud, vagy esetleg hallja őket közben. És őszintén, ez egy kicsit lehangoló volt. Szerintem az ilyesmit még manapság sem mindenki venné kanyar nélkül, nemhogy egy olyan világban, amely korántsem olyan felvilágosult, mint a miénk.
De ugyanilyen furcsa volt az is, amikor a cselédlány és a kisasszony összetegeződtek, majd pár oldallal később már újra magázódtak, pedig csak egymás között voltak. És ez csak néhány apróság, ami nem volt a helyén.
Nem nagy hibák, de a hozzám hasonló könyvmolyoknak azért feltűnnek, és bizony sokat elvesznek az élményből. Ez pedig különösen akkor nagyon rossz, amikor az ember olyan eredeti ötletekkel találkozik, mint amikkel Krencz Nóra előállt a Megszámlálhatatlanban. Fájt a szívem érte, hogy nem tudtam teljes mértékben átadni magam ennek a történetnek, pedig nagyon jól esett volna teljesen elmerülni benne.
És akkor ott vannak még a karakterek. Kezdeném azokkal, akiket igazán megszerettem. Shina, Corinna és Flenna, a három testvér fantasztikus volt, és érdekes volt a történetük is. Ez pedig nem kis mértékben köszönhető a különleges képességeiknek, no meg annak, hogy viszonylag jól ki lett dolgozva a jellemük. Bár egy-egy ponton mind kicsit kiléptek a szerepükből, és voltak olyan részek, ahol kissé csacskák voltak, de még ezzel együtt is szerettem mindegyiküket. De nem úgy a szerelmi életüket... Mivel az meglehetősen kaotikus volt. Az elején senki nem a mellett volt, aki mellett lennie kellett volna, és ez a kavarodás nem igazán tett jót sem a történetnek, sem a főszereplő, Fabyen megítélésének.
Ezzel pedig el is jutottunk a regény legkritikusabb pontjához, a főszereplő jelleméhez. Az addig rendben van, hogy a fiú nem az a tipikus hős, mint akiket a fantasy regényekben megszokhattunk. Ezzel nincs is semmi baj, sőt, az elején kimondottan üdítőnek találtam. Egy gyenge, túl kíváncsi, amolyan minden lében kanál karakter is lehet vonzó. De sajnos számomra nem lett az. És olyan ember szemével látni a történetet, akivel nem szimpatizálsz, nem egyszerű. Az egész azzal kezdődött, hogy mindent többször is el kellett neki magyarázni, majd azzal folytatódott, hogy mindenkitől azt várta, hogy azonnal megbízzon benne, és rábízza akár még az életét is, pedig a fiú jelleme nagyon-nagyon bizonytalan lábakon állt. Mégis a legdurvább talán az volt, hogy miután megtudta, hogy Shinának már van valakije – Ger, aki erős, védelmező és egyenes, vagyis tipikusan olyan pasi, akiért a legtöbb lány odalenne –, összeszűrte a levet a lány húgával, Corinnával, ám titokban továbbra is Shina után epekedett. Körülbelül ennél a pontnál mondtam le róla végleg. Értem én, hogy félreállt, miután úgy gondolta, hogy nincs esélye a lánynál, na de azt nem így kell csinálni. Nem úgy, hogy közben kihasználom annak a testvérét, aki nem mellesleg rendkívül odaadó és kedves teremtés. Nekem ugyan nincs lánytestvérem, de ha esetleg ezt valaki valamelyik barátnőmmel tenné, egy életre elásná magát előttem, vonzódás ide vagy oda.
Megmondom őszintén, hogy emiatt én végig Gernek szorítottam, és abban reménykedtem, hogy Fabyen soha, de soha nem nyeri el Shina szívét. És ezen az sem változtatott, amikor a srác szinte emberi erőt meghaladó erőfeszítéseket tett a lány érdekében.
De ennyit a negatívumokról, amik belátom, szubjektív meglátásokon alapulnak, így mindezek ellenére is azt gondolom, érdemes elolvasni ezt a regényt. Mivel egyébként nagyon szövevényes és izgalmas a történet. A főgonosz pedig nagyon, de nagyon gonosz és különleges. És mivel a vége igazán érdekesen alakult, ezért mindannak ellenére, hogy nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy tetszett ez a regény, kíváncsi vagyok a folytatásra!
Ha érdekel a könyv és fenn vagy Molyon, akkor szeretnék a figyelmedbe ajánlani egy igazán neked szóló kihívást! Ugyanis, ha most jelentkezel rá, akkor 30% kedvezményt kaphatsz erre a könyvre. A részletekért kattints IDE.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése