2015. augusztus 10. | By: KE Katica

Romantikus Vendégblogger érkezett Jojo Moyes – Mielőtt megismertelek című könyvével

Egy ideje már nagyon szerettem volna bővíteni a blog repertoárját, mivel Belnis és én is inkább a fantasyért vagyunk oda. Azt pedig nem szeretném, ha nagyon egysíkú lenne a blogunk. Ezért is örültem, amikor Mia kötélnek állt, és elfogadta a meghívásunkat. Ő ízig-vérig romantikus, és nem az elvakult kategóriából. Remélem, nektek is tetszeni fog majd az az irány, amit Mia képvisel itt a Könyv Extrákon.




Jojo Moyes  Mielőtt megismertelek

Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait… 
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes… 
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és  pusztán a másik kedvéért  újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?

Ez a könyv jó példa arra, hogy történhet velünk bármi rossz, ha képesek vagyunk meglátni a jót, akkor a rossz talán már nem is annyira rossz.

„Egyenesen a szívembe találtál…”



A történetről

Lou, a családja megélhetése érdekében elvállal egy olyan munkát, amit nem akar, nem szeret, nem is ért hozzá. De legalább jól fizet. Ez a munka pedig az arrogáns, savanyú, és gazdag Will gondozása, aki tulajdonképpen egy motoros baleset (a másik fél motorozott, ő az áldozat volt) rokkantja. Kvadriplégiás (a kvadriplégia egy gerincsérülést jelöl, amelyben megsérül a gerincvelő, aminek következtében a beteg képtelen mozgatni végtagjait, mind a négy végtag mozgásképtelen, vagy erősen korlátozott). 
Ezen fut végig a szál, és tudhatjuk meg, hogyan jutnak el főszereplőink a „nem akarom ezt csinálni” illetve „nem akarom, hogy itt legyen” fázistól, a „nem is olyan rossz ez, ki lehet bírni” szakaszon át a „nem akarom, hogy véget érjen” részig. Hogyan válik a kényszerből elvállalt munka kezdetben elviselhetővé, később pedig már szinte minden terhet nélkülöző „szórakozássá”.

A készülő filmben Emilia Clarke és Sam Claflin
játssza a főszerepet
Sajnos elég hamar az orrunk alá dörgölik a könyv várható végkimenetelét. Én is tudtam, mégis tovább hajtott a kíváncsiság, hogy kiderítsem, miként fedezik fel egymást, ezáltal egy új részt magukban, és hogyan változtatják meg örökre egymást, a világról, és az életről alkotott képüket. Hogyan lesz Lou-ból Will életének üde színfoltja, és miként válik Will Lou életének serkentőjévé, később megalapozójává.
488 oldal, de másfél nap alatt elolvastam, úgy, hogy mellette azért elég sok dolgom volt. Egyszerűen nem tudtam letenni, csak olvastam, meg olvastam éjszakába nyúlóan, akkor is, ha tudtam, hogy másnap emiatt hullafáradt leszek. De megérte. Megérte, mert láthattam, hogyan alakul ki a szerelem, tisztelet és megbecsülés két ember között mindenféle testiség nélkül. Mi vezethet el odáig, hogy valaki ennyire szigorúan kitartson a döntése mellett, mint Will. Én, személy szerint, teljesen megértem az okát.

Tetszett, ahogyan az írónő lassan formálta kettejük viszonyát. Ahogy bepillantást engedett néhány mellékszereplő gondolataiba. Bár, szívesebben olvastam volna többet Camilla (Will anyja) szemszögéből. Teljesen más volt „belülről” látni a dolgokat, mint kívülről. Lou külső megjelenéséből a ruháit tisztán el tudtam képzelni, az arcát, vagy a haját már kevésbé. Egyszer volt egy leírás, és nekem ez igazából kevés volt. Will-t láttam magam előtt, Lou-t már kevésbé. Emellett remekül tudtam azonosulni Lou jellemével. A cserfes, a helyzettel dacoló lánnyal, aki egyébként minden újdonságtól fél, és mindent elutasít, mert azt gondolja nem neki való.

Szerintem ez egy sírós könyv. Nem mindenkinek, de aki hajlamosabb jobban beleélni magát egy történetbe, vagy ilyen jellegű tapasztalattal rendelkezik, melyet a könyv is boncolgat, annak nem árt maga mellé készíteni egy zsebkendőt. Vagy többet. Természetesen annak is kiváló olvasmányul szolgál, aki nem ennyire érzelgős, de szereti a komoly történeteket. A csöpögős romantika kedvelőinek azonban rossz hír, hogy ez nem egy tipikus, romantikus sztori. Van benne az is, de inkább a felszín alatt meghúzódva, csendesen, vékony fátyolként átölelve a kemény gerincet.

Hamarosan film is készül a könyvből, aminek a várható bemutatója 2016. június 3. Szóval nem mostanában lesz, de azért már nagyon várom.







0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése